A búcsú végleges, és visszavonhatatlan. Igaz, régóta foglalkoztatja az embereket a hír, amely szerint 2020-ig kivonják a forgalomból a hagyományos izzólámpákat, mert ez is része az Európai Unió széndioxid-csökkentő, üvegházhatást mérséklő programjának. Szinte mindennapjainkhoz tartozó, megszokott használati eszköz tűnik el az életünkből. A 130 éves diadalútja véget ér az egykor nagy találmányként tisztelt izzóknak, ahogy a köznyelvben nevezték gyakran: a villanykörtéknek.
A világban megtermelt energia mintegy 20 százalékát világításra használjuk, ám ennek nagy része a rossz szokások és az elavult technikai megoldások miatt kárba vész. Évente 78 milliárd forintot takaríthatnánk meg, a felhasználás csökkentésével pedig hozzájárulhatnánk a klímaváltozás mérsékléséhez is. Az EU-elhatározás különféle intézkedéseket vont maga után, amelyek befolyásolják világítási lehetőségeinket. Vajon mit szól ehhez a szakember? Nagy Jánossal, a Világítástechnikai Társaság elnökével beszélgetünk a sokakat érintő témáról az ENSZ által meghirdetett Környezetvédelmi Világnap (június 5.) közeledtével.
Fokozatos kivonás 2012-ig
- A hír igaz, olyannyira, hogy idén márciusban az Európai Bizottság szabályozási testülete már el is döntötte a hagyományos izzólámpák jövőbeni sorsát. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan kivonják őket a piacról és a forgalomból. A rendelkezés végrehajtása kötelező valamennyi tagállam számára. Ez év szeptemberétől 2012-ig fokozatosan, teljesítménytípusonként történik az izzók kivonása. Ősztől kerül sor a 100 Wattos, világos burájú izzókra, valamint a belül homályos, opál és belül festett körtékre formai kialakítástól és teljesítménytől függetlenül. Jövő év szeptemberétől vonják ki a forgalomból a 75 W-os izzókat, a világos, normál burájúakat, majd 2011-től a 60 W-osakat, végül pedig 2012 szeptembere után a 40 W-osakat, sőt az ez alatti teljesítményűeket is.
- Mivel az intézkedések érintik a háztartásokat, az intézményeket és végső soron a villanyszerelőket is, érdemes beszélni arról, mivel helyettesíthetők a jövőben a megszűnő világítási eszközök.
- Több lehetőség is számításba jöhet: a kompakt fénycsövek, a halogén lámpák és a különféle LED fényforrások. Bizonyos speciális alkalmazásra még felhasználhatók a raktáron lévő, már legyártott hagyományos izzók, de csakis ilyen célra. Az is lényeges, hogy a tilalom csak az EU-tagországokra érvényes, tehát a harmadik világban élők használhatják a nálunk már "lejárt" izzókat. Ez azért lényeges, mert jó néhány gyárnak, köztük a hajdani magyar Tungsramnak is egyik fő profilja volt ezeknek az égőknek a gyártása, és még nagy mennyiség található a raktárakban - mondja a szakember. - A jövő kétségtelenül az energiatakarékos, kedvezőbb fényhasznosítású világító eszközöké, és az "ecodesign", azaz a környezettudatos tervezési szempontok dominálnak a felhasználható fényforrások esetében is. Bár ennek a meglehetősen felgyorsított ütemű változtatásnak kétségtelenül lesznek előnyei, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy csaknem másfél évszázados, bevált, megszokott, megszeretett világítási eszköztől kell búcsút venni, ami nem csupán érzelmi kérdés, hanem gyakorlati bizonytalanságokat is jelent.
Többe kerül, viszont energiatakarékos
- Az új világítóeszközöknek más a fényük, és ennek következtében a felhasználó fényérzete is. Az új fényforrások mindenképpen drágábbak lesznek. Ezt a tényt ugyan ellensúlyozza, hogy hosszú távon mégiscsak megtakarítást eredményeznek, de a kiadás azonnali, a megtakarítás viszont nehezen érzékelhető - magyarázza. - Éppen ezért egy-két példával érdemes illusztrálni, miként lesz mégis takarékos az új világítóeszköz. Egy 60 W-os teljesítményű, hagyományos izzó 1 órás üzemeltetése 2,61 forintba kerül, az ennek megfelelő 11 W-os teljesítményű kompakt fénycső 0,48 forintba kerül, a megtakarítás tehát 2,13 forint. Egy 100 W-os hagyományos izzó 1 órás üzemeltetése 4,35 forint, az ennek megfelelő 20 W-os kompakt fénycső pedig 0,87 forint, tehát az óránkénti megtakarítás 3,48 forint. Az sem mellékes, hogy az új fényforrások élettartama jóval hosszabb a hagyományosakénál, tehát a megtakarítás vitathatatlan.
- A végfelhasználó, tehát a vásárló eleinte nem csak idegenkedő lesz és bizalmatlan az új fényforrásokkal szemben, hanem tapasztalatlan és tájékozatlan is. Milyen információkra lesz szüksége a piacon megjelenő új termékekkel kapcsolatban?
- Ezek közül jó néhány már forgalomban van. Sokan használják is, de ettől eltekintve a csomagoláson és a megfelelő internetes oldalakon is jól látható módon fel kell tüntetni szöveg, grafikon, ábra vagy szimbólum formájában az izzók névleges fényáramértékét, névleges élettartamát órákban jelezve, a kapcsolási ciklusok számát a lámpa korai meghibásodásáig, a színhőmérsékletet, a lámpa bemelegedési idejét, illetve a figyelmeztetést, ha a lámpa nem szabályozható vagy csak fényszabályozóval lehet szabályozni. Fel kell tüntetni milliméterben a lámpa méretét, hosszúságát és átmérőjét. Ajánlatos lenne az izzók higanytartalmát is megjelölni, még ha elenyésző is. Ám ha a felhasználó tudja ezt a mennyiséget, akkor veszélyes hulladékként a kijelölt gyűjtőhelyre viszi az elhasznált égőt, és nem a kukába dobja. Mivel a higanymentesítés külön program, akár lázmérők, akár fogtömések esetében, talán érdemes odafigyelni arra a csekély mennyiségre is, amelyet a világítási eszközök tartalmaznak. Az Európai Unióban 450 millió lakosnak kell megtanulnia és megszoknia az új világítási eszközök használatát. A választék minden bizonnyal bőséges lesz, és mindenki igénye, ízlése és pénztárcája szerint "fényesítheti" otthonát, munkahelyét. Egy biztos: Magyarország 1,5 millió tonna széndioxid-csökkentést vállalt 2007 és 2013 között. E vállalásnak része az új világítási eszközökre történő áttérés is, ami tehát mindannyiunk megértését igényli és érdekeit szolgálja.
Fénymánia Lámpa és csillár üzlet, webáruház - www.fenymania.hu
